Méhnyakrák

A méhnyak rosszindulatú daganatos megbetegedése a leggyakoribb nőgyógyászati daganat. A kialakulásában a HPV fertőzés szerepe vitathatatlan. A többi nőgyógyászati rosszindulatú daganattal ellentétben ez a fiatalabb nők betegsége. A betegség kialakulásához több évre van szükség és általában jól meghatározott rákmegelőző stádiumokon (CIN – cervicalis inthraepithelialis neoplasia) keresztül jutunk el az invazív daganatig. A méhnyakrák a korai stádiumban legtöbbször teljesen tünetmentes. Előrehaladott stádiumban tünete lehet a hüvelyi vérzés, bűzös, húslészerű hüvelyi folyás, végtag ödéma, ritkán mélyvénás trombózis. A már kialakult méhnyakrák kezelése nagyban függ a folyamat stádiumától, illetve a beteg életkorától és családtervezési szándékától. Korai stádiumban lehetőség van akár olyan kezelési eljárás (konizáció – collum amputatio – trachelectomia) választására is, amivel a méh megtartható, így a későbbi gyermek lehetséges.

Egyéb esetekben korai stádiumban az egyszerű vagy a radikális méheltávolítás (Wertheim műtét) a szóba jövő megoldás. Sajnos előrehaladott stádiumban legtöbbször a méh eltávolítása már nem lehetséges, ilyen esetben sugárkezelés és a kemoterápia, válogatott esetekben pedig a biológiai terápia a választandó kezelési mód.  Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a méhnyakrák egy nagyon jól szűrhető, sőt megelőzhető betegség. A rendszeres nőgyógyászati rákszűrésen való részvétellel a legtöbb esetben már sikerül felismerni az elváltozást a rákmegelőző stádiumban, amikor a kezelés a legsikeresebb.

Ezen kívül a betegség prevenciójában egyre fontosabb szerepet tölt be a HPV oltás, vakcináció, amellyel a méhnyakrákot okozó HPV fertőzés megakadályozható.